Szociális ügyek:

- Krebsz Anita szociális ügyintéző (közgyógyellátás, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, gyermekvállalási támogatás) Tel: 88/592-660  698.mellék

- Borbély Viktória ügyintéző (aktív korúak ellátása, időskorúak járadéka) Tel: 88/592-660  214. mellék

- Rácz Péterné szociális ügyintéző (létfenntartási, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, eseti segély, lakásfenntartási támogatás, temetési segély, lakbértámogatás, elemi károsultak segélye)  Tel: 88/592-660  214. mellék

- Németh Mária szociális ügyintéző (létfenntartási, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, eseti segély, lakásfenntartási támogatás, temetési segély, lakbértámogatás, elemi károsultak segélye)  Tel: 88/592-660  698.mellék

- Gyulai Ildikó szociális ügyintéző (ápolási díj, köztemetés, adósságkezelési támogatás, gyógykezelési támogatás) Tel: 88/592-660  136. mellék

- Hellebrandt Ferencné szociális ügyintéző (egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása, bérlakásra várók ügyei, első lakás vásárlásához nyújtott támogatás, adósságkezelési támogatás) Tel: 88/592-660   136. mellék

 

Gyámhatósági és gyámhivatali ügyek:

- Kiss Péterné gyámhatósági ügyintéző (jegyzői hatáskörbe tartozó ügyek intézése) Tel: 88/592-660 vagy 88/ 592-687   131. mellék

- Molnár Lajosné gyámhivatali ügyintéző Tel: 88/592-660  vagy 88/592-687  131. mellék

- Kovács Teréz Piroska gyámhivatali ügyintéző Tel: 88/592-660. vagy 88/592-687 128. mellék

- Kucsera Marianna gyámhivatal ügyintéző Tel: 88/592-660. vagy 88/592-687 128 mellék

- Némethné Antal Andrea gyámhivatali ügyintéző Tel: 88/592-660 vagy 88/592-687  127. mellék

- dr. Lassu Veronika gyámhivatali ügyintéző Tel: 88/592-660 vagy 88/592-687  127 mellék

A gyámhivatali ügyintézők a városi gyámhivatal feladat- és hatáskörébe tartozó feladatokat látják el Várpalota, Berhida, Pétfürdő, Tés, Ősi, Őskü településekre kiterjedően.
A Szociális és Gyámügyi Iroda ügyfélfogadása: minden szerdán 8-12 óráig, illetve 13-17 óráig.
A szociális ellátásokkal kapcsolatos nyomtatványok igényelhetők, illetve benyújthatók minden nap a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati és Okmányirodáján, a fszt. 17. számú irodában.

A Szociális és Gyámügyi Iroda feladat és hatáskörei:

1)     ellátja az alábbi – az önkormányzat hatáskörébe tartozó – a polgármesterre átruházott szociális és gyermekvédelmi ellátásokkal kapcsolatos döntés-előkészítési feladatokat:

- lakásfenntartási támogatás
- lakbértámogatás
- eseti segély
- létfenntartási támogatás
- temetési segély
- köztemetés
- ápolási díj
- rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
- elemi károsultak segélye
- adósságkezelési támogatás
- gyermekvállalási támogatás

 
2)     ellátja az alábbi – az önkormányzat hatáskörébe tartozó – a Humán Erőforrás Bizottságra átruházott szociális és gyermekvédelmi ellátásokkal kapcsolatos döntés-előkészítési feladatokat:

- első lakás vásárlásához nyújtható támogatás
- bérlakásra várók ügyei
- gyógykezelési támogatás

 
3)     ellátja az alábbi - a jegyző - hatáskörébe tartozó szociális és gyermekvédelmi ellátásokkal kapcsolatos döntés-előkészítési feladatokat:

-  időskorúak járadéka
- aktív korúak ellátása
- ápolási díj
- közgyógyellátás
- hadigondozottakkal kapcsolatos ellátások
- mozgássérültek közlekedési támogatása 2012. december 31.
- egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság igazolása


4)     ellátja a jegyző hatáskörébe utalt  - alábbi – gyámhatósági, döntés-előkészítési  feladatokat:

- teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat felvétele
- külön jogszabályban meghatározott esetben ügygondnok, eseti gondnok kirendelés, a kirendelt gondnok felmentése, továbbá munkadíjának megállapítása
- a városi gyámhivatal felkérésére a gyámsági és gondnoksági ügyekben leltározási feladatok elvégzése, környezettanulmány készítése, valamint a gyámhivatali határozatok végrehajtásában közreműködés
- a szülő nyilatkozatának felvétele, amelyben hozzájárul gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához
- a gyermek védelembe vétele és annak megszüntetése
- a gyermek elhelyezése azonnali intézkedést igénylő esetben a különélő másik szülőnél, más hozzátartozónál vagy más alkalmas személynél, illetve nevelőszülőnél, vagy - ha erre nincs mód - gyermekotthonban, fogyatékos személyek otthonában vagy pszichiátriai betegek otthonában
- a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságának a megállapítása
- a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául rendelt, tartásra köteles hozzátartozó kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra való jogosultságának a megállapítása
- a gyermektartásdíj iránti igény érvényesítésében közreműködés a nemzetközi szerződésben meghatározottak szerint
- a gondozási díj, valamint a megelőlegezett gyermektartásdíj behajtásában való közreműködés
- a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása, az iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztése, valamint az ezen ellátások felhasználására kirendelt eseti gondnok számadásának elfogadása
- az óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapítása
- a törvényben vagy kormányrendeletben hatáskörébe utalt egyéb gyermekvédelmi és gyámügyi feladatok ellátása
 

5)     ellátja a városi gyámhivatal feladat- és hatáskörébe tartozó alábbi feladatokat (Várpalota, Berhida, Pétfürdő, Tés, Ősi, Őskü településekre kiterjedően):

A gyermekek védelme érdekében
- elhelyezi a gyermeket ideiglenes hatállyal a különélő másik szülőnél, más hozzátartozónál vagy más alkalmas személynél, illetve nevelőszülőnél, vagy - ha erre nincs mód - gyermekotthonban, fogyatékos személyek otthonában vagy pszichiátriai betegek otthonában
- megállapítja a szülői felügyeleti jog feléledését
- dönt a más szerv által alkalmazott ideiglenes hatályú elhelyezés megszüntetéséről és megváltoztatásáról
- átmeneti nevelésbe veszi a gyermeket, és egyidejűleg gyámot (hivatásos gyámot) rendel
- tartós nevelésbe veszi a gyermeket, és egyidejűleg gyámot (hivatásos gyámot) rendel
- dönt az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek kapcsolattartásáról
- figyelemmel kíséri az átmeneti nevelésbe vett gyermek és a szülő kapcsolatának alakulását, a szülőnek a gondozó személlyel vagy intézménnyel való együttműködését
- dönt a gyermek átmeneti vagy tartós nevelésbe vételének megszüntetéséről
- dönt az utógondozás és az utógondozói ellátás elrendeléséről
- dönt a gondozásidíj-fizetési kötelezettség megállapításáról, illetve megszüntetéséről
- megállapítja az átmeneti vagy a tartós nevelésbe vett gyermek lakóhelyét
- dönt az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, speciális szükségletű gyermek nevelési felügyeletéről
- közreműködik a bírósági végrehajtási eljárásban.

A városi gyámhivatal a pénzbeli támogatásokkal kapcsolatban dönt
- az otthonteremtési támogatás megállapításáról,
- gyermektartásdíj megelőlegezéséről.

A városi gyámhivatal a gyermek családi jogállásának rendezése érdekében
- teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot vesz fel,
- megállapítja a gyermek családi és utónevét,
- hozzájárul - cselekvőképtelen jogosult esetén - a családi jogállás megállapítására irányuló per megindításához és egyidejűleg eseti gondnokot rendel.

A városi gyámhivatal az örökbefogadással kapcsolatban
-  dönt a gyermeket örökbe fogadni szándékozók alkalmasságáról, és kérelemre elrendeli az örökbefogadásra alkalmas személyek nyilvántartásba való felvételét,
- dönt a gyermek örökbe fogadhatónak nyilvánításáról,
- elbírálja és jóváhagyja a szülőnek azon jognyilatkozatát, amelyben hozzájárul gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához,
- dönt az örökbefogadás engedélyezéséről,
- dönt a felek közös kérelme alapján az örökbefogadás felbontásáról,
- kérelemre felvilágosítást adhat a vér szerinti szülő adatairól.

A városi gyámhivatal pert indíthat, illetve kezdeményezhet
- a gyermek elhelyezése, illetve kiadása,
- a gyermeket megillető tartási követelés érvényesítése,
- a szülői felügyelet megszüntetése vagy visszaállítása,
- a gyermek örökbefogadásának felbontása,
- a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés és annak megszüntetése,
- a számadási kötelezettség, illetve a számadás helyességének megállapítása iránt.

A városi gyámhivatal feljelentést tesz
- a gyermek veszélyeztetése vagy a tartás elmulasztása,
- a gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt.

A városi gyámhivatal a szülői felügyeleti joggal, illetve a gyermektartásdíjjal kapcsolatban
- dönt a gyermek és a szülő, illetve más kapcsolattartásra jogosult személy kapcsolattartásáról,
- intézkedik a bíróság, valamint a városi gyámhivatal által szabályozott kapcsolattartás végrehajtásáról,
- dönt a szülő jognyilatkozatának érvényességéhez szükséges jóváhagyásról,
- dönt a szülői felügyeleti jog körébe tartozó olyan kérdésről, amelyben a szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők nem jutottak egyetértésre,
- hozzájárul a gyermek családba fogadásához,
- jóváhagyja a gyermek végleges külföldre távozására vonatkozó nyilatkozatot,
- engedélyezi a gyermek részére a szülői ház vagy a szülők által kijelölt más tartózkodási hely elhagyását, illetve a feltételek megváltozása esetén visszavonja az e tárgyban kiadott engedélyt,
- dönt a 16. életévét betöltött gyermek házasságkötésének engedélyezéséről,
- eljár a külföldön lakó vagy tartózkodó személy tartásdíj iránti igényével kapcsolatos ügyben,
- engedélyezi a tanköteles gyermek művészeti, sport-, modell- vagy hirdetési tevékenység keretében történő foglalkoztatását.

A városi gyámhivatal a gyámsággal és gondnoksággal kapcsolatban
- a gyermek részére gyámot, hivatásos gyámot rendel,
- ideiglenes gondnokot, gondnokot, hivatásos gondnokot rendel,
- irányítja és felügyeli a gyám, a hivatásos gyám tevékenységét,
- felfüggeszti, elmozdítja vagy felmenti a gyámot, a gondnokot,
- külön jogszabályban meghatározott esetekben zárlatot rendel el, zárgondnokot, eseti gondnokot, ügygondnokot, az ügyei vitelében akadályozott személy képviseletére és
- méhmagzat részére gondnokot rendel és ment fel, továbbá megállapítja a munkadíjukat.

A városi gyámhivatal a vagyonkezeléssel kapcsolatban
- dönt a gyermekek és gondnokoltak készpénzvagyonának gyámi fenntartásos betétben vagy folyószámlán történő elhelyezéséről, illetve az elhelyezett pénz felhasználásáról, államilag garantált értékpapírba, biztosítási kötvénybe történő befektetéséről, letétben kezeléséről, valamint egyéb tárgyak letétbe helyezéséről,
- dönt a gyám, a gondnok vagyon- és bérlakás kezeléséhez kapcsolódó jognyilatkozata érvényességéhez szükséges jóváhagyásról,
- rendszeres felügyelete alá vonhatja a vagyonkezelést, ha a szülők a gyermek vagyonának kezelése tekintetében kötelességüket nem teljesítik,
- elbírálja a rendszeres és az eseti számadást, meghatározott esetekben a végszámadást,
- közreműködik a gyermekek, gondnokoltak ingó és ingatlan vagyonával és vagyoni értékű jogával kapcsolatos ügyekben,
- közreműködik a hagyatéki eljárásban.  

Az egyes ügytípusok és ügyleírások
Az ügyintézéshez minden esetben szükséges a személyazonosító igazolvány, illetve a lakcímet igazoló hatósági igazolvány bemutatása.                                                                                                                    
A szociális igazgatási eljárás - a  szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.) 16. §-a értelmében - költség- és illetékmentes.
A gyámhatósági eljárás költségeit -  a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 133/A. § érelmében - az alábbi kivételekkel az eljáró szerv viseli.
Ha az eljárás azért kellett megindítani, mert jogsértés történt, az eljárás költségeit az viseli, akinek a jogsértés felróható.

Az eljárás költségeit az ügyfél viseli
- az örökbefogadási ügyekben
- az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének százszorosát meghaladó értékhatárú, kérelemre induló vagyoni ügyekben
- kapcsolattartási ügyekben.  

 

A megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek számára nyújtott támogatás. Azon személy részére állapítható meg, aki
- a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, és a saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át
- egyedülálló, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személy esetén 95 %-át
- egyedülálló, 75 életévét betöltött személy esetén  130 %-át.

Összege: -   jövedelemmel nem rendelkező jogosult esetén – a fenti jogosultsági feltételek figyelembevételével - az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80, 95, 130 %-a

- jövedelemmel rendelkező jogosult esetén a jogosultra irányadó – fenti – jövedelemhatár és a jogosult havi jövedelmének a különbözete.

 
Nem állapítható meg, ill. a folyósítást meg kell szüntetni, ha a személy
- előzetes letartóztatásban van, elzárás ill. szabadságvesztés büntetését tölti,
- 3 hónapot meghaladó időtartamban külföldön tartózkodik.

Szükséges iratok:
- Kérelem az időskorúak járadékának megállapítására (letölthető dokumentum)
- A közös háztartásban élő családtagok havi jövedelméről szóló igazolás.

A, hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. A támogatás annak a személynek a részére, aki

a) aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy
b) aki vakok személyi járadékában részesül, vagy
c) aki fogyatékossági támogatásban részesül [az a)–c) pont szerinti személy a továbbiakban együtt: egészségkárosodott személy], vagy
d) akinek esetében a munkanélküli-járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) folyósítási időtartama lejárt, vagy
e) akinek esetében az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően az Flt. alapján álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot, vagy
f) aki az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtását megelőző két évben az állami foglalkoztatási szervvel legalább egy év időtartamig együttműködött, vagy
g) akinek esetében az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszűnt, illetve az özvegyi nyugdíj folyósítása a Tny. 52. §-ának (3) bekezdése szerinti okból szűnt meg, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel legalább három hónapig együttműködött, feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított, és keresőtevékenységet – ide nem értve a közfoglalkoztatást, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint létesített munkaviszony keretében végzett, valamint a háztartási munkát – nem folytat.

Nem állapítható meg az aktív korúak ellátására való jogosultság annak a személynek, aki

a) előzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését, illetve szabadságvesztés büntetését tölti,
b) a 3. § (3) bekezdése alá tartozik, és – a határ menti ingázó munkavállalókat kivéve – tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott
c) gyermekgondozási segélyben, illetve gyermeknevelési támogatásban részesül,
d) gyermekgondozási segélyre jogosult, a gyermek egyéves korának betöltéséig,
e) az Flt. szerint az álláskeresési támogatás megállapításához szükséges munkaviszonnyal rendelkezik,
f) katonai szolgálatot teljesít,
g) közoktatási, illetőleg felsőoktatási intézményben nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, vagy
h) az Flt. szerint képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül.

Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a személynek,

a) akire vonatkozóan az (1) bekezdés a)–g) pontja szerinti körülmények valamelyike bekövetkezett,
b) aki az aktív korúak ellátására való jogosultság feltételeinek vagy az annak keretében megállapított pénzbeli ellátás összegének felülvizsgálatára irányuló, a 25. § (4)–(6) bekezdése szerinti eljárást akadályozza,
c) aki keresőtevékenységet folytat, kivéve, ha a keresőtevékenység alapjául szolgáló jogviszonyt 90 napot meg nem haladó időtartamra létesítette, továbbá ide nem értve a közfoglalkoztatást, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint létesített munkaviszony keretében végzett, valamint a háztartási munkát,
d) akire vonatkozóan az aktív korúak ellátására való jogosultság fennállása alatt a munkaügyi hatóság a jogellenes munkavégzés tényét két éven belül ismételten jogerősen megállapította, vagy
e) akinek a 36. § (2) bekezdése alapján a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra,  vagy a 37/B. § (2) bekezdése alapján a rendszeres szociális segélyre való jogosultságát meg kell szüntetni.

A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy a támogatásfolyósításának feltételeként együttműködésre köteles, melynek keretében
- az állami foglalkoztatási szervnél nyilvántartásba veteti magát, és
- köteles az állami foglalkoztatási szervvel együttműködni.

 
Aktív korúak ellátási formái:
- foglalkoztatást helyettesítő támogatás
- rendszeres szociális segély

Összege: A foglalkoztatást helyettesítő támogatás havi összege: az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege.  

A rendszeres szociális segély havi összege: a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi jövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér (2012. január 1-től a közfoglalkoztatási bér ) mindenkori kötelező legkisebb összegének személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegét. A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család  fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 90 %-ának szorzatával.

Az aktív korúak ellátása iránti kérelemhez – amely megtalálható a letölthető dokumentumok között - csatolni kell:
- a családtagok havi jövedelméről szóló igazolást
- vagyonnyilatkozatot (letölthető dokumentum)
- ha a gyermek a tankötelezett korhatárt betöltötte, a tanulói, hallgatói jogviszony fennállásáról szóló igazolást
- a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos állapotot igazoló iratot
- nem foglalkoztatott személy esetén: a munkaügyi központ igazolását az álláskeresési támogatás folyósítása időtartamának lejártáról, valamint arról, hogy a nem foglalkoztatott személy álláskeresést ösztönző juttatásban nem részesül vagy  munkaügyi központ ill. az együttműködésre kijelölt szerv igazolását arról, hogy az álláskeresési támogatásra való jogosultsága nem áll fenn, illetve az együttműködés teljesítéséről, továbbá az iskolai végzettséget, szakképzettséget igazoló irat másolatát
- egészségkárosodott személy esetén: az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakértői bizottságának a munkaképesség legalább 67 %-os mértékű csökkenéséről, illetve a legalább 50. %-os mértékű egészségkárosodásról készült szakvéleményét, vagy a Magyar Államkincstár igazolását arról, hogy a kérelmező vakok személyi járadékban, illetve fogyatékossági támogatásban részesül.
- egyéb jogosultsági feltételt igazoló iratot.

A tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó /házastárs, szülő, gyermek, unoka/ részére biztosított anyagi hozzájárulás.

Jogosult, aki,  állandó és tartós felügyeletre szoruló
- súlyos fogyatékos vagy
- tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi.

Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha
- az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, illetőleg óvodai, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, vagy közoktatási intézmény tanulója ill. felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója, kivéve, ha
    - a közoktatási intézményben eltöltött idő a kötelező tanórai foglalkozások időtartamát nem haladja meg, vagy
    - az óvodai, a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének ill. a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg, vagy
    - az óvoda, a közoktatási ill. felsőoktatási intézmény látogatása vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg.

- rendszeres pénzellátásban részesül és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét,
- szakiskola, középiskola ill. felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója,
- keresőtevékenységet folytat és munkaideje – az otthon történő munkavégzés kivételével – a napi 4 órát meghaladja,

Szükséges iratok:
- Ápolási díj megállapítása iránti kérelem (letölthető dokumentum)
- Háziorvosi igazolás és szakvélemény (letölthető dokumentum) arról, hogy az ápolt súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg, illetve az ápolt állandó és tartós gondozásra szorul.

Az ápolási díj összege: az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg (2011-ben 29.500 Ft) 100 %-a, illetve a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi összegének a különbözete.

A fokozott ápolást igénylő, súlyosan fogyatékos személy ápolását végző személy részére – kérelmére -  emelt összegű ápolási díj megállapítása lehetséges.

Fokozott ápolást igénylő az a személy, aki mások személyes segítsége nélkül önállóan nem képes
- étkezni vagy
- tisztálkodni, vagy
- öltözködni, vagy
- illemhelyet használni, vagy
- lakáson belül – segédeszköz igénybevételével sem – közlekedni, feltéve, hogy a fentiek közül legalább három egyidejűleg fennáll.

Az emelt összegű ápolási díj összege: az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg (2011-ben 29.500 Ft) 130 %-a. (illetve a jogosult más rendszeres pénzellátásával csökkentett összege)

A helyi szociális rendelet alapján megállapítható az ápolási díj annak a hozzátartozónak, aki 18 életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását végzi., ha az ápoló családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át, egyedülálló esetén annak 250 %-át.

Összege: az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80 %-a, kettő vagy több tartósan beteg személy, valamint fekvőbeteg (tartósan ágyhoz kötött) ápolása esetén az ápolási díj összege a kötelező legkisebb munkabér 70 %-a

A kérelemhez csatolni kell:
- háziorvos által kiállított orvosi igazolás az ápolásra szorulóról
- az ápoló családjában élők jövedelemigazolása,
- ha a gyermek a tankötelezett korhatárt betöltötte, a tanulói, hallgatói jogviszony fennállásáról szóló igazolást

 

A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott támogatás.
A támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.
- Normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250 %-át és vagyona nincs.

Összege:
- a lakásfenntartás elismert havi költségének 30 %-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50 %-át,
- az előzőeket meghaladó havi jövedelem esetén a lakásfenntartás elismert költségének és a támogatás mértékének szorzata, de nem kevesebb, mint 2.500.-Ft.

A támogatás mértékének kiszámítása:
0,3 –(egy főre jutó jövedelem - 0,5 öregségi nyugdíj legkisebb összege X 0,15) öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege
Egy négyzetméterre jutó havi költség 2011. évben 450 Ft (Minden évben az Országgyűlés a költségvetés elfogadásával egyidejűleg határozza meg.)
A támogatás megállapítása egy évre történik.                    

Helyi lakásfenntartási támogatásra  jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250  %-ánál több, de nem haladja meg a 270 %-át és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.

A támogatás havi összege: az elismert havi költség 10 %-a, de nem lehet kevesebb 2.500 Ft-nál és legmagasabb összege nem haladhatja meg az 5.000 Ft-ot.

A lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó, helyben elismert havi költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó havi költség 2011-ben 560 Ft. (Összegét minden év decemberében Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testülete határozza meg.) Az elismert lakásnagyság megegyezik a normatív lakásfenntartási támogatásnál írtakkal.

A támogatás naptári évre állapítható  meg.

Nem állapítható meg annak a személynek, akinek lakáshasznosításból származó jövedelme van, illetve aki nem lakik a lakásban, kivéve ha gyógykezelés alatt áll.

Szükséges nyomtatványok, amelyek a „Letölthető dokumentumok”  menüben megtalálhatók:
- Kérelem lakásfenntartási támogatás megállapítása iránt
továbbá
- Jövedelemigazolások
- Tanköteles kort betöltött gyermek esetén iskolalátogatási  igazolás
- A lakás nagyságát bizonyító iratot (lakásbérleti szerződés, adás-vételi szerződés, tulajdoni lap fénymásolata, építményadó bevallás másolata)   
- Víz- , gáz-, áramszolgáltatótól kapott fogyasztóazonosítót tartalmazó iratot (számla, készpénz-átutalási megbízás stb.), illetve közös költség befizetésére szolgáló számlaszámot.

Eseti segély adható annak a rászorulónak, aki
- egyedül él és jövedelme nyugdíjból vagy nyugdíjszerű szociális ellátásból származik, de jövedelme nem haladja meg az öregségi  nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át
-  azon személyeknek, akik nem az előző pontban foglalt jövedelemmel rendelkeznek és családjukban az 1 főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át.  

E jövedelmi értékhatárok alapján az alábbi címeken adható az eseti segély:
- azon személyek gyógyszerkiadásának csökkentésére, akik nem rendszeres jelleggel használnak gyógyszert (gyógyászati segédeszközt) és egy-egy alkalommal  költségeik meghaladják a legkisebb összegű öregségi nyugdíj 30 %-át.
- azon családok gyógyszerkiadásainak csökkentésére, amelyekben az egyes családtagok esetenkénti gyógyszer (gyógyászati segédeszköz) költségei együttesen elérik vagy  meghaladják a legkisebb összegű öregségi nyugdíj 50 %-át.

(Az eseti segélyt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz beszerzéséhez a szükséges összegben kell megállapítani, de a segély összege naptári évenként a 10.000 Ft-ot nem haladhatja meg.)

- tüzelővásárlásra (naptári évenként 2 alkalommal, félévenként lehet megállapítani, amelynek egyszeri összege az 5.000 Ft-ot nem haladhatja meg)
- szabadságvesztésből szabadult személyek támogatására, a szabadulást követő 30 napon belül benyújtott kérelem esetén, ha a szabadult személy a szabadulás napján igazoltan nem rendelkezik  az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével. (összege: max: 10.000 Ft)  

Szükséges nyomtatványok:

- Kérelem eseti, létfenntartási, elemi károsultak segélye, temetési segély, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása iránt (letölthető dokumentum menüpontban megtalálható)
- Jövedelemigazolás
- Tanköteles kort betöltött gyermek iskolalátogatási igazolása
- Gyógyszerkiadás csökkentése esetén a gyógyszerköltség igazolása
- Szabadulási segély esetén a szabadulólevél

Havi rendszerességgel létfenntartási támogatásban lehet részesíteni azt a rászorulót, aki:
- egyedül él és jövedelemmel nem rendelkezik, vagy jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 -%-át
- nem egyedül él és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át

Összege: A támogatás összegével a  jogosult jövedelmét a rá vonatkozó fenti értékhatárig kell kiegészíteni úgy, hogy a támogatás összege havonta a 3000 Ft-ot nem haladhatja meg, de 1400 Ft-nál kevesebb nem lehet.

Szükséges nyomtatványok:
- Kérelem eseti, létfenntartási, elemi károsultak segélye, temetési segély, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása iránt ((letölthető dokumentum menüpontban megtalálható)
- jövedelemigazolás
- Tanköteles kort betöltött gyermek iskolalátogatási igazolása

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíthető a gyermek, ha az őt gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül.

Létfenntartást veszélyeztető élethelyzetnek minősül:
· az alkalmanként jelentkező többletkiadás, mely különösen

- alapruházat beszerzése
- átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának elősegítése
- a gyermek nevelésbe vételének megszűnését követő gyámhivatali visszahelyezés
- 1000 Ft-ot meghaladó igazolt gyógyszerköltség miatt merül fel,
és a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át

· Váratlan jövedelem-kiesés

Szükséges nyomtatványok:
- Kérelem eseti, tankönyvvásárlási, létfenntartási, elemi károsultak segélye, temetési segély, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása iránt (letölthető dokumentum)
- Jövedelemigazolás
- Tanköteles kort betöltött gyermek iskolalátogatási igazolása

Az eseti segélyre, létfenntartási támogatásra, rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra vonatkozó közös szabály:
Az eseti segély, a létfenntartási és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás együttes összege egy naptári évre vonatkozóan nem haladhatja meg:

- egyedül élő nyugdíjas vagy nyugdíjszerű ellátással rendelkező személy esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 250 %-át
- egyedül élő, jövedelemmel nem rendelkező, vagy nem az előző pontban meghatározott jövedelemmel rendelkező személy esetében a 200 %-át
- 2-4 fő életvitelszerűen együttélő személy esetén a 220 %-át
- 5 fő   „ 180 %-át
- 6 fő   „ 160 %-át
- 7 fő   „ 140 %-át
- 8 fő   „ 130 %-át
- 9 fő   „ 120 %-át
- 10 fő vagy ennél több „ 110 %-át                                          

A létfenntartási támogatás és a tüzelővásárlás céljára nyújtott eseti segélyt egy családon belül csak egy személy részére lehet megállapítani.

 

Kérelemre temetési segély állapítható meg a temetés  költségeit viselő személy részére, ha az eltemettetésre nem volt köteles, vagy az elhalt tartására köteles volt ugyan, de a költségek viselése létfenntartását veszélyezteti.

Összege:
- a helyben szokásos legolcsóbb (hamvasztásos) temetés költségeinek 50 %-áig terjedhet, amennyiben az eltemettető egyedül él és  jövedelme nem éri el a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegének 150 %-át, illetve amennyiben a kérelmező nem egyedül él és családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegét
- a helyben szokásos  legolcsóbb (hamvasztásos) temetés költségeinek 25 %-áig terjedhet,  ha a kérelmező nem egyedül él, és családjában a jövedelem a mindenkori legkisebb összegű öregségi nyugdíj 200 %-át nem haladja meg.

Szükséges nyomtatványok:
- Kérelem eseti, tankönyvvásárlási, létfenntartási, elemi károsultak segélye, temetési segély, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása iránt (letölthető dokumentum)
- Nyilatkozat temetési segélyhez
- Jövedelemigazolás
- A temetés költségeiről szóló, a kérelmező nevére szóló számla
- Tanköteles kort betöltött gyermek iskolalátogatási igazolása

 

Gyógykezelési támogatás adható annak a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermeknek,

a) aki betegsége miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul;
b) magasabb összegű családi pótlékban részesül;
c) családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét

és egészségi állapotának javítása, kialakult állapotának fenntartása érdekében
- olyan kezelésre, gyógykezelésre, élelmezésre van szüksége, melyet a társadalombiztosítás nem támogat;
- a kiegészítő kezelések, gyógykezelés, élelmiszer beszerzése nagy anyagi terhet jelent a családnak;
- olyan gyógyszer, gyógyászati segédeszköz használata indokolt, melyet közgyógyellátás terhére nem lehet biztosítani.

A támogatás összege egy naptári évben 40.000,-Ft.

Szükséges nyomtatványok:
- gyógykezelési támogatás iránti kérelem (letölthető dokumentum)-
- orvosi igazolás gyógykezelési támogatáshoz (letölthető dokumentum)
- jövedelemigazolás
- tanköteles kort betöltött gyermek iskolalátogatási igazolása

Elemi kár esetén a kár bekövetkeztekor az egy háztartásban élők részére adható eseti gyorssegély összege 25.000.-Ft., tekintet nélkül a rászoruló jövedelmi viszonyaira.
Elemi kár: tűzeset, földrengés, vihar (felhőszakadás), jégverés, hónyomás által okozott olyan kár, amelynek következtében a támogatásra szoruló lakhatást szolgáló javai olymértékben károsodtak, hogy lakhatása veszélyeztetett, illetve életveszély alakult ki.

Szükséges nyomtatványok: (letölthető dokumentum)

- Kérelem eseti, tankönyvvásárlási, létfenntartási, elemi károsultak segélye, temetési segély, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása iránt

Gyermektartásdíj megelőlegezés
A gyermektartásdíj megelőlegezésének akkor van helye, ha
a) a bíróság a tartásdíjat jogerős határozatában már megállapította vagy van olyan külföldi bíróság, vagy más hatóság által hozott jogerős határozat, amelyet a Magyarországon élő gyermek javára nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján kell végrehajtani, és
b) a gyermektartásdíj összegének behajtása átmenetileg lehetetlen, továbbá
c) a gyermeket gondozó szülő vagy más törvényes képviselő nem képes a gyermek részére a szükséges tartást nyújtani,

feltéve, hogy a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi átlagjövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét.

 

A kérelemhez mellékelni kell:
- Nyilatkozat a gyermektartásdíj megelőlegezéséhez (letölthető dokumentum), az ehhez szükséges jövedelemigazolások

 

A szociálisan rászoruló személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadások csökkentésére szolgáló igazolvány állítható ki.
A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező személy térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítás által támogatott egyes gyógyszerekre és gyógyászati segédeszközökre.

A közgyógyellátási igazolvány formái:

Alanyi jogon jogosult:
- átmeneti gondozott, átmeneti és tartós nevelésbe vett kiskorú
- egészségkárosodás miatt rendszeres szociális segélyben részesülő
- pénzellátásban részesülő hadigondozott, és a nemzeti gondozott
- rokkantsági járadékos
- I., II. csoportú rokkantsági, baleseti nyugdíjas
- az, aki vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül.

Normatív jogon

Annak a személynek állapítható meg, akinek a  havi rendszeres gyógyító ellátásának a költsége az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 10 %-át meghaladja és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén 150 %-át.

Méltányossági jogon kiadott

Méltányosságból annak a személynek állapítható meg a közgyógyellátásra való jogosultsága:
- aki egyedül él, jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át nem haladja meg és a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át,
- aki nem egyedül él, és családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg és a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át.