Budapesttől 90 km-e, két patinás megyeszékhely, Székesfehérvár és Veszprém között félúton van városunk, a Bakony lábainál, a Balatontól alig 30 km-re. A kedvező adottságok indokolják, hogy Várpalota területe és környéke ősidők óta lakott táj. A rómaiak ittlétének emlékét idézi a római kori kőgát- a 8-as számúfőút mellett Öskü irányában- és Székesfehérvár irányában, Inota határában a két helyreállított halomsír. A kőemlékek a vár kőtárában tekinthetők meg.
A középkor legjelesebb emléke a város központjában álló, a XIV. században épült, majd az évszázadok során többször átépített középkori vár. A török időkben fontos királyi végvár volt- leghíresebb védőjéről, Thuri Györgyről kapta a nevét. Ma a Magyar Vegyészeti Múzeumnak és a Bányászattörténeti Gyűjteménynek ad helyet. 1998- tól a várudvar megnyitásával nyári színházi és kulturális rendezvényeknek is otthona lett. A középkor emlékét őrzi még a gótikus stílusban épült inotai katolikus templom. A XVIII. században virágzó mezővárossá fejlődött a település, ezt tanúsítják a városközpont barokk templomai, az alsóvárosi temetőben felújított Zichy kápolna valamint az Árpád és Rózsakút utcai lakóházak. A Jókai utcában a tízemeletes lakóházak lábainál egyike, helyreállítva látható-, és mint Tájház állandó kiállításoknak ad helyet.
A város főteréről nyugatra a katolikus templom mögött megtekinthetjük az Ybl Miklós tervei alapján épített, majd klasszicista stílusban átépített Zichy kastélyt. A város jelentős számú zsidó lakossága emelte az 1840- es években a városközpontban lévő klasszicista stílusú Zsinagógát, amely a város festőjének, Nagy Gyulának a nevét kapta. 1986- tól ad otthont a város képzőművészeti gyűjteményének és időszaki kiállításainak. Ugyancsak itt található Matzon Frigyes szobrászművész városunkra hagyott kisplasztikai gyűjteménye, Bíró Antal festő és dr. Szíj Rezső gyűjteménye. A város XVIII. században jelentős kézműiparral rendelkezett, majd jelentős ipari fejlődés a század elején a szénbányászat beindulásával kezdődött. A 30- as évektől folyamatosan bővültek az ipari objektumok. A bányászat után a vegyipar, az alumíniumgyártás, a villamos erőmű nagyberuházásai megteremtették 1951- re a várossá válás alapjait. Ekkor három városrész, Várpalota, Pétfürdő és Inota kapcsolódott egymáshoz. 1997. október 1- jétől azonban Pétfürdő önálló település.
A város jelenleg két részből áll- Várpalota és Inota, lakossága közel 23000 fő. Gazdasági életben már nem játszik szerepet a bánya, előtérbe került az Inotai Alumíniumkohó Kft, a Bakony Erőmű Rt, és más vállalkozások. 1996- 97- ben a városban kiépült a gázfűtés, a teljes telefonhálózat és befejeződött a víz- és csatornahálózat korszerűsítése. Nagy feladatot jelent ezeket követoen az úthálózat korszeru felújítása is. A város azon ritka települések közé tartozik, amelyek 100%-os infrastruktúrával rendelkeznek. Az elmúlt években nagykapacitású szennyvíztelep került átadásra, valamint elkészült a nagyteljesítményu gázüzemu futomu, amely mintegy 4000 lakás és 1900 háztartással egyenértéku intézmény hőellátását biztosítja. Érdekesség, hogy Várpalotán található Magyarország jelenlegi egyetlen elektromos áramot termelő szélerőműve is.
A város méltán lehet büszke gazdag kulturális életére, amelynek alapjait a múlt század elso felében teremtették meg. 1920-ban alakult a Bányász Kórus, 1929-tol muködik a Bányász Fúvószenekar - amely házigazdája az évente megrendezésre kerülo Fúvószenekari Találkozónak. Évtizedes hagyományokra tekint vissza a Cserregő Néptáncegyüttes és a Vox Castellana Kamarakórus is. Várpalota kulturális életének egyik alapköve a félszázados múlttal rendelkezo zeneiskola, amely számos muvészt és muérto zenepártolót nevelt fel. Csaknem negyven esztendeje rendezik meg Várpalotán a Ney Dávid kórushangversenyt, ahol a város gazdag zenei kultúrája mutatkozik be évről évre. A város jelentős számú képzőmuvészét tömörítő Palotai Alkotók Köre rendszeresen szervez hazai és nemzetközi képzőmuvészeti kiállításokat.
A város és a térség gazdasági életében izgalmas színfoltot jelent a VÁR EXPO, amely vente megrendezésre kerülő elismert színvonalú, kulturális programokkal tűzdelt gazdasági, vállalkozói kiállítás és vásár. A város büszke a tavasszal hagyományosan megrendezésre kerülő Bakony Virágai népmuvészeti napokra, valamint a minden év októberében megszervezett Várpalotai Napok rendezvénysorozatra. A sportolni vágyók igényeit a Várpalotai Sportközpont kínálata hivatott kielégíteni.
A 60-as évektől kezdve a város turistaközponttá vált. Várpalota ma is örömmel és vendégszeretoen fogadja az idelátogatókat, abban a reményben, hogy mind többen keresik fel városunkat és ismerkednek meg látnivalóival. A várost körülölelő Bakony sok szép kirándulóhelyet tartogat, és kiváló lehetoségeket kínál a környék a vadász- és horgászturizmus kedvelői, valamint a gyalogos és hegyikerékpáros túrázók számára is.
