8100 Várpalota, Gárdonyi Géza u. 39.
Szolgáltatások – Várpalota város hivatalos oldala
1967
post-template-default,single,single-post,postid-1967,single-format-standard,qode-core-1.1.1,suprema-ver-1.6,qodef-smooth-scroll,qodef-preloading-effect,qodef-mimic-ajax,qodef-smooth-page-transitions,qodef-blog-installed,qodef-header-standard,qodef-fixed-on-scroll,qodef-default-mobile-header,qodef-sticky-up-mobile-header,qodef-dropdown-animate-height,wpb-js-composer js-comp-ver-5.0.1,vc_responsive

Szolgáltatások

Zöld Tanoda

Mit is takarhat az elnevezés?

Valami régi iskolát, ami zöldre van festve? Azt talán mégsem…

Közel jár az igazsághoz az, aki a zöld színhez az erdőt kapcsolja. Az jár a legközelebb, akinek az erdei iskola jut az eszébe. Igen, ez egy erdei iskola – a város közepén.

Ez látszólag paradoxon, de mégsem takar semmilyen ellentétet, hiszen fő célunk az, hogy a városban és a környező vagy éppen távoli településeken élő gyerekekkel megismertessük természetes környezetünket: a Keleti-Bakony növény- és állatvilágát, a Sárrét madarait és halait, a földrajzi, történelmi nevezetességeket, szokásainkat, hagyományainkat.

De nem csak ezek bemutatását tartjuk fontosnak, hanem azt is, hogy gyermekeinkben kialakítsunk egy olyan látásmódot, melynek továbbfejlesztésével rendszeres természetjáró felnőttekké válhatnak, akik nem csak gyönyörködnek az erdő-mező, a vizek csodáiban, de tudják, hogyan éljenek együtt velük; ne csak (ki)használják környezetüket, hanem óvják és segítség megtartani, megújítani, hogy a további generációk sorának adasson meg mindaz a gyönyörűség, ami ma még fellelhető.

Színes programot igyekeztünk összeállítani, melynek középpontjában természetesen az erdő áll, de hagyományaink, szokásaink évszakonkénti felelevenítése is megtalálható a kínálatban.

 

Várpalota

A Balaton és a Velencei-tó között, félúton, a Bakony keleti lankáinál – a középkorban mocsaras területnek számító vidéken – fekszik Várpalota.

A történészek szerint a városközpontban található középkori vár elődjének számít a tőle északra, néhány kilométerre, a Bakony sűrűjében omladozó Pusztapalota (Bátorkő) vára, amit még a Csák nemzetség emeltetett a 13. század második felében. A 15. században azonban új várat építtetett a főnemesi rangú Újlaki család a hegyek lábánál, a Sárrét és a Bakony találkozásánál, melyet ma mindenki csak Thury várként ismer.

Első okleveles említése 1445-ből való, a „Palota” elnevezés tanúsága szerint egy díszesen kialakított főúri lak lehetett, amit erős kőfalakkal védelmeztek. A későbbiekben az Újlakiak négy saroktornyos, lakó- és gazdasági épületekkel körbevett belső udvaros nagyúri rezidenciává formálták és a férfiágon történt kihalásig – 1524-ig – laktak benne.

Ezt követően az özvegy Újlakiné Móré Lászlóhoz ment feleségül, aki 1533-ig volt a vár birtokosa. Ekkor ugyanis János király hívei török csapatokkal megerősítve ostrom alá vették Palotát és a belviszályok közepette rablólovaggá vált Móré Lászlónak – családját és kincseit hátrahagyva – menekülnie kellett.

Később Palota vára is fontos szerepet kapott a törökök elleni végvárrendszerben. Veszprém 1552-es eleste után az első sorba került, falait gyakran támadták az ellenséges hadak. Ekkor lett a vár kapitánya Thury György, a korszak egyik híres, legyőzhetetlen bajvívója, a törökök rettegett ellensége. A krónikák számos vitézi cselekedetét jegyezték fel, köztük az 1566-os ostromot is. Ennek során a védők tíz napon keresztül vitézül álltak ellent a török ostromnak és kis szerencsével ezt követően a törökök elvonultak a falak alól.

1593-ban azonban Palota tornyaira is felkerült a félholdas-lófarkas zászló, és a rommá lőtt várból szabad elvonulás ígéretével kivonuló magyarokat a törökök hitszegő módon lekaszabolták.

A 17. században is többször cserélt gazdát a kellően már meg nem erősített végvár. Az utolsó hadi cselekmények a Rákóczi-szabadságharcban zajlottak a falak alatt, majd katonai jelentősége megszűnt.

Ekkor birtokosa a Zichy család volt és a várat kényelmes, barokk ízléssel kialakított kastéllyá alakították át. Ebben az állapotában érte meg a XX. századot, amikor műemlékké nyilvánították és azóta múzeumként üzemel.

 

Geológiai viszonyok

A település fekvése:

Várpalota két ellentétes tulajdonságú vidék, a Bakony és a Sárrét találkozásánál, a Bakony hegység szelíd déli nyúlványain, illetve a Sárrét vízmarásos síkságának északi peremén terül el.

A hegység minden szépsége megtalálható itt: tölgyesekkel, bükkösökkel és fenyvesekkel gazdagon díszített, apró- és nagyvadban, madarakban egyaránt bővelkedő vonulatok, kopárságukban is figyelemre méltó fennsíkok, romantikus völgyek, titokzatos, a hajdani betyárvilágot idéző barlangok és szurdokok.

A táj adottságaiból ered egy rendkívül olcsó energiaforrás, a szél. A táj embere ősidők óta ismerte és használta is ezt a gazdaságos energiát, amit mi sem bizonyít jobban, mint a mindössze 10 kilométerre található Tés település még ma is működőképes szélmalmai.

A környék országos jelentőségű barlangokkal is büszkélkedhet, melyek száma meghaladja a 250-et! Legismertebb közülük az Alba Regia barlang, mely a Csőszpuszta határában lévő barlangkutató állomás barlangászainak vezetésével látogatható. Ez a víznyelőbarlang több mint 2 km hosszú és mélysége 200 méter, mellyel hazánk harmadik legmélyebb barlangja!

A várostól délre, délkeletre fekvő vidék másért és másként szép. Sárrét néven tartják nyilván azt a vizekben gazdag, gyakran ingoványos területet, amelyet a Sárvíz patak táplál.

Mária Terézia királynő (1740-1780) idejében a Sárrét nagy részét lecsapolták, mesterségesen kiszárították. A lakosság örömmel vette a jelentős munkákat, mi több, a munkák egybeestek a terület nagybirtokosainak elképzeléseivel is – a Zichyek a lecsapolás révén jelentős művelhető földeket nyertek, melyeket jobbágyaikkal műveltettek.

A mai horgászatra és vízi sportokra csábító vízfelületeknek semmi közük a régmúlt történtekhez, a történelmi Sárréthez. A XIX-XX. század szénbányászatának különös emlékei ezek a tavak. A bányaművelés folyamán összegyűlt csapadék, illetve talajvíz hozta létre őket és kiszámíthatatlanságuk, hirtelen változó mélységük miatt fürdésre alkalmatlanok és veszélyesek. A horgászok ennek természetesen örülhetnek – számtalan helyen próbálhatnak szerencsét…

 

Növényzet és állatvilág

Várpalota és környéke a Dunántúli-középhegység erdőgazdasági tájcsoport Bakonyalja erdőgazdasági táj, illetve a Keleti-Bakony természetföldrajzi tájegység része.

A terület természetes növénytársulásai igen nagy változatosságot mutatnak: nyílt és zárt dolomit sziklagyepek, cserszömörcés karsztbokorerdők, mészkedvelő tölgyesek, szurdokerdők találhatók a környéken. Igen magas a védett növényfajok száma: tarka kosbor, sömörös kosbor, árvalányhaj-fajok, magyar körte.

Az állatvilág is igen változatos. A gímszarvas, őz, vaddisznó, borz és róka nagy számban él a területen, de találkozhatunk muflonnal és dámmal is. Sok védett és veszélyeztetett faj is él az erdőkben. A sokféle lepkefaj mellett az orrszarvúbogár és a szarvasbogár sem ritka. A térségben rendszeresen táplálkozó és vonuló, valamint itt fészkelő madarak 130-150 fajt képviselnek. Ezek közül is kiemelkednek a védett fajok: fehérhátú harkály, fakopáncsok, gyurgyalag, kerecsen- és vándorsólyom, kövirigó, uhu, szalakóta, réti sas és sok récefaj. Az emlősök közül jelentősek a denevérfajok, a pelék és a mókus, a nyuszt, az újra megjelenő ürge és a vadmacska.

A tavak környékén a fent említett madárfajok mellett több vidracsalád is színesíti az állatvilágot.

A Tési-fennsíkon található Burokvölgyi Természetvédelmi Terület őrzi és jellemzi azokat a természeti szépségeket, amelyek jellemzőek a bakonyi szurdokvölgyekre. Itt több mint 60-féle növényfaj és közel 140- féle állatfaj jelenléte bizonyítja a védetté nyilvánítás okát.

Tölgyesek

A terület geológiai és talajadottságai alapvetően meghatározzák a növénytakarót, bár az emberi beavatkozás jelentős változásokat eredményezett ezen a téren. Mégis az erdők jellemző fás társulásai közül a mészkedvelők népesítik be a környéket. A cseres-tölgyesek leggyakoribb fája a csertölgy, mely igen jól bírja a szélsőségeket is – leginkább a vékony talajréteg és a gyorsan elszivárgó csapadék teszi próbára az állományt. A korábbi évtizedek csapadékosabb időjárása azonban lehetővé tette, hogy ezeken a „silány” termőrétegű területeken olyan fafajok is megtelepedjenek, mint a bükk. Ennek jó példája a várostól északra található Kopasz-tető, ahol a megfelelő mikroklíma következtében gyönyörű példányokat is találhatunk.

Jellemző elegyfaj a virágos kőris, a mezei juhar, a gyertyán, a nagylevelű hárs, a vadgyümölcsök, és találkozhatunk kocsánytalan tölggyel, barkóca berkenyével és szilfajokkal is.

A környék egyetlen valóban természetes erdeje a Burok-völgyben található, ahol a fák „állva halnak meg”és az újulat emberi beavatkozás nélkül veszi birtokba a területet.

A város körül feltűnően sok nagyobb kiterjedésű fenyvest találunk. Ezek fekete fenyő állományok, melyek szegélyén keskenylevelű ezüstfák sorakoznak. A cél a telepítéskor a kopár részek befásítása, valamint a város védelme volt, a sokszor goromba bakonyi szél ellen…

Az utóbbi évek erdőtelepítései során előtérbe kerültek az őshonos fafajok, melynek szép példája a Vár-völgyben található 15 ha-os cser-molyhos tölgyes erdőfelújítás.

 

Vízrajz

A vidék a Séd-Nádor vízrendszer vízgyűjtő területéhez tartozik. A nagymértékű szennyvízbevezetés, duzzasztás és átvezetés miatt természetes vízjárásról, vízhozamról e vizek esetében nem beszélhetünk.

A térség legfontosabb vízfolyásai: Péti-víz – Csákány-árok – Köves-kanális – Nagy Birkás-tó – Inotai-vízfolyás – Nagy Bivalyos-tó – Hidegvölgyi-patak. A folyóvizek vízhozama nem jelentős.

Az állóvizek – melyekből viszonylag sok van – többnyire a szénbányászat elmúlt 100 évének eredményeképp jöttek létre. Vannak olyanok, melyek bányagödrök és a külfejtés befejezését követően talajvízzel teltek meg /Grábler-tó, Szélhely-tó és a Bántai-tó/, míg másik részük a mélyművelésű bányák felett alakultak ki süllyedés következtében /Nagy Birkás és Nagy Bivalyos-tó/. Mélységük igen változó, 2-3 és 20-40 méter.

A felszín alatti vizeket vizsgálva megállapítható, hogy a térség két vízföldtani tájegység határán fekszik. Várpalota ivóvízhálózata döntően a Bakony karsztvízrendszeréből táplálkozik.

 

 

 

 

 

Általános tudnivalók

            Szállás: A házban két 12 férőhelyes /emeletes ágyak/ szobában tudjuk elszállásolni a diákokat, illetve baráti társaságokat. A kísérőtanárok részére 2 db kétágyas szoba áll rendelkezésre. A szobákhoz szintenként közös mosdó, WC és zuhanyzó tartozik.

            Étkezés: A földszinten konyha várja vendégeinket, ahol villanytűzhely, mikrohullámú sütő, hűtőszekrény található. Nagyobb csoportok étkeztetését a városban több vendéglátóhelyen tudjuk megoldani.

            Felszereltség: 30 férőhelyes terem, melyben videó, dvd-lejátszó, inertaktív tábla és internet hozzáférés áll a vendégek rendelkezésére.

 

Erdőpedagógiai programok

            Az erdő és növényvilága – fás és lágyszárú növények

Hazai erdei állatok

Vizek-vízpartok élővilága: vízinövények, gerinctelenek, halak, madarak, emlősök

Víz-, levegő- és talajvédelem

Az időjárás elemei

Tájékozódás /térkép, iránytű, GPS

Erdő- és vadgazdálkodás, vadászat

Évszakok a tanodában

Madárvédelem a városban

 

Nem erdőpedagógiai programok

            Kézműves foglalkozások:

                        bőrözés

agyagozás

gyertyaöntés, merítés

nemezelés

kosárfonás

origami

papírmerítés

Egyéb programok

csillagászat

történelmi elöltöltő fegyverek

madármegfigyelés, madárgyűrűzés

solymászat

vérebek a vadászatban

            lovaglás, íjászat

barlanglátogatás, denevérvédelem

a természet és a honvédelem

kerékpártúrák

népi mesterségek

táncház

hagyományaink

kenyér- és lángossütés kemencében

horgászat

 

Túraútvonalak

  1. Vár-völgyi tanösvény: Várpalota – Vár-völgy – Pusztapalota – Várpalota

P és P+ turistajelzésen. A tanösvény a Vár-völgy bejáratától indul és oda is ér vissza.

táv: 11 km

 

 

  1. Várpalota, Thuri-vár – Vár-völgy – Bükkfa-kút árok – Vár-berek – Csörget-völgy – Várpalota

P és P+, valamint K+ jelzéseken

táv: 12,6 km

 

 

  1. Burok-völgy túra /Természetvédelmi terület!/: Várpalota – Királyszállás mh. /autóbusszal/ – Burok-völgy – Bakonykúti – Várpalota

A völgy Királyszállás felőli bejáratát autóbusszal lehet megközelíteni. Csak az igazán felkészültek vállalkozzanak erre az útra, mivel a völgy sok helyen igen nehezen járható, de megéri a fáradtságot… Bakonykúti pedig egy igazi gyöngyszeme a Keleti-Bakonynak.

P és P+ jelzéseken, Bakonykútitól K+ jelzésen illetve hadiúton vissza Várpalotára.

táv: 18 km

 

  1. „Malom-túra”: Tés – tési szélmalmok – Jásd – jásdi fűrészmalom – Szent-kút – Római fürdő – Tés

Várpalotáról Tésre a menetrend szerinti autóbusszal érdemes utazni, de a vállalkozó szellemű, eltökélt túrázók gyalog is megközelíthetik a falut a Várpalota – Vár-völgy – Pusztapalota – Márkus szekrénye – Tés útvonalon a P és P négyzet turistajelzést követve.

táv: 9,8 km

 

 

  1. „Nádasdy”- túra: Várpalota – Vár-völgy – Pusztapalota – Öreg Futóné – Alsópere

Arborétum, múzeum, kápolna,

Végig a P turistajelzésen.

táv: 18,9 km

 

 

  1. „Madárles”: Várpalota – Inota-II tó – Nagy Bivalyos tó – Kis Sárréti tavak – S-II tavak – Várpalota

Turistajelzés nincs, vezetett túra.

Kimondottan a madarak szerelmeseinek ajánljuk, főleg a tavaszi és őszi madárvonulások alkalmával. Több madárritkaság is távcső elé kerülhet a könnyű séta alkalmával, valamint a környék legnagyobb dankasirály költőtelepe is itt található. Aki kitartó és a hajnali-esti órákat is rászánja, kis szerencsével vidrával is találkozhat…

táv: 3,5 km /8 km/

 

  1. Várpalota- Szélhelyi tó – Cseri-erdő – Pétfürdő – Péti dombok – Péti kilátó – Római gát – ösküi Kerektemplom

K – SK+ és S turistajelzéseken

táv: 11 km

 

 

Megközelítés

Budapestről Székesfehérvárig az M7-es autópályán, vagy a 7 számú főúton, Székesfehérvártól a 8 számú főúton.

Veszprém felől a 8 számú főúton.

Vonattal a Budapest – Székesfehérvár – Szombathely vasútvonalon érkezhetnek Várpalotára

GPS:N 47 11.843’

E 018 08.373’

 

 

 

Árjegyzék

            Az egész épület bérlése egy napra /08 és 22 óra között/                40.000,- Ft

Előadó bérlése óránként                                                         4.000,- FT/óra, min 3 óra

Szállás:            diák                                                                               2000,- Ft

felnőtt                                                                          3.500,- Ft

háló 6 főig                                                                  12.000,- Ft

 

 

            Erdőpedagógiai foglakozás /4 óra/                                                       500,- Ft/fő

Lovaglás, farmlátogatás:

ott-tartózkodás          300,. Ft/fő/fél nap                 min. 5000,- Ft

400,. Ft/fő/nap                      min 7000,- Ft

lovaglás                      3. oszt. korig                           400,- Ft/fő

  1. oszt.-tól 600,- Ft/fő      min 8000,. Ft

Íjászat                                                                                    külön megbeszélés alapán

            Néptáncoktatás                                                                    külön megbeszélés alapán

 

            Táncház                                                                               10.000,- Ft/óra

15.000,- Ft/2 óra

élőzenés táncház                 60.000,- Ft

Kézműves foglalkozások                                                       400-600,- Ft/fő

Vadászkutya- és solymászbemutató                           12.700,- Ft/óra

            Csillagászat                                                                     9.000,- Ft/előadás

10.000,- Ft/előadás+csill. vizsg.

 

Kutyaterápiás foglalkozás                                            létszámtól függően,

megbeszélés alapján

 

            Elöltöltő fegyverek                                                   előadás és bemutató 500,-Ft/fő

            Madármegfigyelés, gyűrűzés                                   500,- Ft/fő

            Vérebes bemutató és előadás                                 500,- Ft/fő

            Barlanglátogatás                                                      egyéni megbeszélés alapján

             Horgászat                                                                  külön megbeszélés alapán

 

 

 

Elérhetőség:

                        Thury Sport Nonprofit Kft.

Onofer Attila ügyvezető

tel.: 30/842-4188

email: thurysportkft@gmail.com

 

Várpalotai Közüzemi Kft.

Cím: 8100 Várpalota, Fehérvári út 7.
Levelezési cím: 8101, Várpalota, Pf.: 53.
Telefon: (06-88) 592-110
Mobil: (+36-30) 529-6406
Fax: (06-88) 592-115
E-mail: titkarsag@vpkozuzem.hu, vpkozuzem@gmail.com
Weblap: www.vpkozuzem.hu

Ügyfélszolgálat

Cím: 8100 Várpalota, Fehérvári út 7.
Telefon: (06-30) 529-6406
Ügyfélfogadás: hétfő-péntek: 7:00-15:00, szerda: 7:00-17:00


Hulladékszállítási ügyfélszolgálat Telefon: (06-88) 592-114
Távhőszolgáltatási ügyfélszolgálat Telefon: (06-88) 592-113, (06-88) 474-520
Pénztári befizetések: hétfő-péntek 6:30-14:00, szerda: 7:00-17:00

Távhőszolgálatási diszpécserszolgálat

Telefon: (06-88) 479-018 (0-24 óráig)E-mail: vezenylo@vpkozuzem.hu


Információk a hulladékszállítási közszolgáltatásokról:
Hulladéklerakó (Várpalota, külterület 0271 hrsz.)
Nyitvatartási idő: hétfő-péntek 6:30-15:00, szombat-vasárnap zárva

Tevékenységek, szolgáltatások:

Építési részleg
Távhőszolgáltatás
Hulladékgazdálkodás
Városüzemeltetés

Állategészségügyi tevékenység
Kertészeti feladatok
Köztemetők üzemeltetése
Köztisztasági feladatok

Fátyol virágüzlet
Szelektív hulladékgyűjtés
Társasházi közös képviselet
Fátyol temetkezés
Szállítási részleg