Helyi Értékeink
A Várpalotai Bányász Sportkör felkerült a helyi értékek listájára!
A Várpalotai Bányász Sportkör a város és a környező települések legrégebbi 1927-ben megalapított és mindmáig működő sportegyesülete. Az egyesület működésének 90 éve alatt az alábbi szakosztályokkal rendelkezett: asztalitenisz, atlétika, karate, kerékpár, kézilabda, labdarúgás, ökölvívás, vívás. Az alábbiak közül a legnagyobb sikereket a labdarúgás és a kézilabda szakosztályok érték el. A labdarúgó szakosztály sikerei csúcsán a másodosztály tagja volt, míg a kézilabda szakosztály 11 éven át szerepelt a legmagasabb osztályban az NBI-ben. Az egyesület jelenleg is a város legnagyobb civil szervezete közel 300 tagjával.
Palotai freskó
A vár délkeleti szárnyán feltárt palotának a bejáratától délre látható a vár legszebb és legértékesebb részlete, a Zsigmond király-korabeli, világi témájú figurális festéssel borított kávájú ülőfülkés ablak. A festés az egyik oldalon férfit, a másikon nőt ábrázol. A palota többi, helyén feltárt freskókkal együtt egyike a kor ritka világi falképeinknek. Gergelyffy András szerint „Valószínűleg nem járunk messze az igazságtól, ha az építtető család tagjait keressük bennük”
Helyi, megyei kulturális örökség és a magyar (országos) értéktár része.
„Thury György várkapitány dicső tettei”
Thury György élete példaértékű. Hazafisága, vitézsége korokon átívelő üzenetet hordoz a mindenkori magyarság számára. Kiváló, rettegett nevű, nemzetközi hírű kapitány és párbajhős volt. Ha sport lett volna, és nem halálos valóság, akkor sportteljesítményként sem volna utolsó, hogy kortársai szerint több, mint 600 párbajban legyőzőre soha nem talált (ebből 72 dokumentált), és csak csellel, lesvetéssel, sokszoros túlerővel sikerült őt megölni.
2016–ban ünnepeltük 450 éves jubileumát.
Helyi, megyei örökség és magyar értéktárba való felvétele folyamatban.
“A bakonyi cifraszűr mint palotai iparosok csúcsterméke”
Veszprém mellett Várpalotán is sokan készítettek cifraszűrt. Palotán nemcsak a legnépesebb, de a leghíresebb és leggazdagabb iparág is kétségtelenül a csapóké volt. Hírükre jellemző, hogy még a távoli Gyöngyös kiöregedő csapóinak pótlására is szerettek volna Palotáról mesterlegényeket kapni. Külön városrészben éltek, az akkori Kis és Vadkerti utcában csak csapók laktak, a mai Kossuth utcának pedig a neve is Csapó utca volt. A mezőváros bírái közül többen e mesterséget űzték.
Helyi, megyei és magyar örökségünk.
Szabó Vladimir történelmi pannói
Szabó Vladimir festőművész, grafikus.
Műveiben szívesen és gyakran ábrázolta a történelem, a kisvárosi-falusi élet, a régi életformák nyújtotta témákat. Várpalota Képző- és Iparművészeti Gyűjteménye 6 db nagyméretű pannóját őrzi: a Hunyadi-címer, a Vadászó társaság, A postakocsi Várpalotán, a Szórakozó fiatalok, a Vásár a várfal tövében és a Thury György párviadala című alkotást. A város helytörténetéhez – a várhoz, Mátyás királyhoz, Thury Györgyhöz, valamint Krúdy Gyula Vörös postakocsi c. regényének témájához kötődő műveket 1956-ban rendelte meg Schmidt Ferencné, a Várpalotai Vendéglátó Vállalat főkönyvelője az elismert művésztől.
Az „Inotai római katolikus templom”
Az inotai katolikus templomot a középkorból megmaradt szentélye, illetve annak bordái, valamint az apostolok és szentek glóriás alakjait ábrázoló freskói teszik Várpalota (és Inota városrész) egyik legértékesebb műemlékévé.
Feltehetően a környéken az egyetlen olyan templom, ami freskó és ebből a korból származik.
Helyi és megyei kulturális örökségünk.
